Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Genetika, Hagyományőrzés, Lótartás, Lovasíjászat, Nagyállattartó őskultúra, Ősmagyarok, Történelem
Nem véletlenül írtam ezt: és/vagy... Ma már a virtuális lovasharc korát éljük - nem csoda hát az a sok indulatos félreértés, mely a témát övezi. Egyesek őlni képesek a hucul lovacskák megkérdőjelezéséért, pedig hát távol álljon tőlünk az elfogultság. Előljáróban: ugyan hogy van bátorsága valakinek is NEM azt feltételezni, hogy őseink az összes valamirevaló korabeli lófajtát ismerték? Kik, ha ők nem? Nekik létkérdés volt a tájékozottság. Nem véletlenül írtam ezt: "és/vagy"... Ma már a virtuális lovasharc korát éljük - nem csoda hát az a sok indulatos félreértés, mely a témát övezi. Egyesek őlni képesek a hucul lovacskák megkérdőjelezéséért, pedig hát távol álljon tőlünk az elfogultság. Előljáróban: ugyan hogy van bátorsága valakinek is NEM azt feltételezni, hogy őseink az összes valamirevaló korabeli lófajtát ismerték? Kik, ha ők nem? Nekik létkérdés volt a tájékozottság.
 

 A magyarok lova

A magyarok lovához mindenki ért, akár a focihoz. Mi több: az ősmagyarok lováról alkotott elmélet megosztó tényező - különösen hagyományőrző körökben - , hiszen vannak a "nomád" pártiak, no meg vannak azok, akik szerint már 50.000 (!) éve ismertük a lovat, mi szelidítettük meg és persze már a történelem előtti időkben lovagoltuk is. Aztán vannak olyanok is, akik szerint nomádok voltunk és már akkor magaskultúrában éltünk, amikor a neander-völgyi ősember a bokrosban málnázott...

Mindkét költői túlzást elég egyetlen és cáfolhatatlan ténnyel helyére tenni. Ez pedig az utolsó jégkorszak után csak csigalassúsággal   növekvő népsűrűség. A maihoz képest oly kevesen lakták a Föld lakható vidékeit eleink, hogy az össznépesség nem tett ki egy mai közepes európai várost. Ha pedig a finn-ugristák szerint egy nyelvcsalád, egy nép, halászó-vadászó életmódban alakítja ki az "ősnyelvet", akkor azok ugyan hogyan beszélhettek egymással, mikor ez az életmód 10-15 embert tűr el 100 négyzetkilométerenként? Ja, és akkor még ló nélkül, hiszen bár a ló évmilliókkal ezelőtt tényleg erdőlakó volt, de a jégkorszak után már mérsékelt égövi ligetes rétek lakója. A mai Ukrajna és a Caspi tenger, valamint a Kaukázus jó legelőjű lejtőin élnek a vad ménesek. Pontosan a magyarok általunk legvalószínűbbnek tartott későbbi szálláshelyein.

A történelem csak kb 5-6000 évvel ezelőtt kezdett el "történni", és ezt már tényleg a lónak és a lovaglásnak köszönhetjük! Addig - ha voltak is magascivilizációk - azok vízhez kötődtek, - a termékeny folyóvölgyekben, mediterrán tengerpartok mentén élték életüket. Nem az erdőkben, és nem is a "nomád" pusztákban. (Őstörténetünkről bővebben itt olvashat.)

A lovasíjászat korabeli szerepét a magyarság történelemformáló tetteiben szerencsére senki nem vonja kétségbe, még a finn-ugor származás hívei sem. Azt sem, hogy a ló őseink életében többszörös hasznú háziállat volt, és bár nem "haszonként", hanem az ősmagyar társadalom önmegtartó erejeként, -  hitvilági szerepe is kétségtelen. Erről azonban a népmesék elemzésein túl sokkal biztosabbat szintén nem tudunk, hiszen már "pogányságunk" sem egyértelmű! Elég, ha tudomásul vesszük, hogy a hunok lefordították a bibliát, és a korai kereszténységet testközelből ismerték. (Erről NEM a tarsolylemezen feltűnő egyenlő szárú(!) kereszt a bizonyíték, hanem a görög források.)

Szarmata harcos vadászat(?) közben, vagy inkább az erő ókori szimbólumával: az oroszlánnal. A magyar honfoglaláskori régészeti leletekkel teljesen egyező "szerelésben". Csak kb. félezer évvel korábbról! Harcos, vagy vadász? A vaddisznó a kép alján vadászatra utal. A szügyelőn lógó levágott emberfej harcosra. És miért ne lehetne a kettő egyszerre?

A magyarok harci csodalova a hun-kori krónikák és a néphagyomány szerint egyaránt NEM kisméretű ázsiai lovacska, hanem  egy ma már luxus kategóriának számító lófajta (akhal teke) egyenes ági őse. Persze, ettől még a mai ázsiai lovak tömegesen előfordulhattak nagy-családi méneseinkben, hiszen az akkori lótartás többcélúsága természetes feltételezés. No és senki nem állítja, hogy képtelenség volna harcra használni a mongol alkatú lovaket, lásd: a tatárjárás szörnyűségei. Nézzük, milyen a hucul ló, az Aggteleki Nemzeti Parkban:

 


Talán akkor járunk közel az igazsághoz, hogy ha a gazdasági célú lótartást és a harci nemesített állományt egyaránt feltételezzük. Vegyük azonban figyelembe, hogy a legújabb táplálkozás-régészeti kutatások az Etelközben fellelhető állati csontok megoszlása alapján csaknem azonos eredményre jutnak, mint a XVIII. századi alföldi régészeti táplálkozáskutatások. Tehát: a köznapi húsfogyasztásban elsődleges a juh, utána a szárnyasok(!), a sertés(!), aztán a marha, és végül a lóhús. Tehát szóba se jöhet a lóhús-zabáló nomád barbár délibábos gondolata... A lóhús csak ünnepi alkalomra szolgált. Ezek szerint igenis ismert volt az ősmagyaroknak az istálózó állattartás is. Sok történész az Etelközbe falusi településrendszert képzel el, melyre régészeti bizonyítékok is utalnak.

Meglepően "modern" lovasíjász lovakat ábrázol ez a hun-kori közép ázsiai kőrelief

Visszatérve a hunoktól a késő középkorig csodafegyver legendájú magyar lóhoz: felmerül a kérdés, - milyen felépítésű lovon harcoltak? Természetesen lehet, ahogy a tatárok is tették - kicsiny lovakkal is harcolni, kicsi és hatékony íjakkal, akár kiült vágtában is, mint szőrén... Azonban a honfoglalók íja nem ilyen volt, hanem méretes, akár a hunoké! A honfoglalók nyerge sem apró függőleges elsőkápájú, szinte egyenes talpú kazak nyereg volt, hanem  akkora, mint a Karahun nyereg, amit viszont a székelyföldön a XX. századot is megélő nagykápás nyeregről méreteztünk: a füredihez hasonló döntött kápákkal, íveltebb talpakkal. (És még egy másik kérdés: lehetett-e egy kisméretű ló a lovagkorban a félmázsás bádogszerelésben, vaskápás nyeregben csörtető katonák igényeit kielégítő fontos magyar exportcikk? A lóexport tényét - egészen Mátyás királyunk idejéig - latin nyelvű írott források is megerősítik.)

A viták mellett (helyett?) egy 2007-es hírre érdemes odafigyelnünk:

Jött pedig a hír, hogy megtörténtek végre a honfoglaláskori lómaradványok genetikai vizsgálatai: (az idézet a (MTA) Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete az MTA Régészeti Intézetével közreműködve végzett kutatásainak közzétételéből származik, az eredeti forrás és elemzése itt olvasható !!! <<<-)

Vizsgálták a lócsontvázakat is. Mint kiderült, a közhiedelemmel ellentétben a honfoglalás kori törzsek nem az alacsony, a mai hucul vagy Przsevalszkij-lovakhoz hasonlatos lovakon érkeztek.

"Azt találtuk, hogy lovaik megegyeztek a mai Türkmenisztánban található akhal teke fajtával. A középkorban ezek a lovak Rolls Royce-nak számítottak, ugyanis nagyon kevés táplálékkal napi 120-130 kilométer megtételére voltak képesek" – mutatott rá Raskó István

(Ők aztán tényleg nem vádolhatók radikális történészi elhajlásokkal:)

Az alábbi filmek már a türkmének mai törekvéseit is bemutatják. Próbáljunk meg ettől eltekinteni, és csak a LOVAK MOZGÁSÁRA figyelni.

 

Érdemes odafigyelni néhány a magyar eredetmondákból visszaköszönő motívumra: a égbe törő ló, a fehér ló, a tüzes ló, az arany sárga ló, stb.

 

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000



karahun - 2015.07.10. 14:02
Van egy adag hitbéli dolog, de szép lassan beigazolódik az összes. A mesék igazsága is. :) Igen, így van...
íjász - 2015.07.10. 13:52
Ne feledjük a népmesékben megtalálható aranyszínű ló, vagy ezüst ló, stb. megjelenítését sem! Ha valaki erre azt mondja, á, csak mese, hát mondja. De szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy Tróját épp egy "mese" alapján találták meg!
Karadin Edina - 2014.05.15. 13:14
Úgy örülök,hogy végre megvan az igazi ősmagyar lófajta.Az Akhal Teke a legnemesebb állat.