Eddig 0 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Lótartás, Lovaglás, Nagyállattartó őskultúra
Reflex, késztetés, rákívánás, ösztönös cselekvés, célra irányultság, ösztönkiesés, dresszúra, tudatos cselekvés - lássunk tisztán: mit és hogyan értelmezhetünk helyesen a ló-etológiában, a ló kiképzésében? Konrád Lorencz - az etológia atyja nem véletlenül figyelmeztet arra, hogy törvényeit háziállatokra csak kellő óvatossággal alkalmazhatjuk.   
Reflex, késztetés, rákívánás, ösztönös cselekvés, célra irányultság, ösztönkiesés, dresszúra, tudatos cselekvés - lássunk tisztán: mit és hogyan értelmezhetünk helyesen a ló-etológiában, a ló kiképzésében? Konrád Lorencz - az etológia atyja nem véletlenül figyelmeztet arra, hogy törvényeit háziállatokra csak kellő óvatossággal alkalmazhatjuk.   
 

Mi a suttogók, szabad-idomítók, csikós legendák, lovasíjász ló-kiképzők közös titka? A helyes válasz érdekében meg kell érteni néhány alapfogalmat...

IMG_7421.JPG

Szúnyogokkal megsorozott lovunk: Janka. Az új ló kedvéért egész éjjel kint legelt

A lókiképzés buktatója mindig az ember és ló kommunikációs félreértése

Az okok: 

1. Az ember rendelkezik a lehető legnagyobb ösztönkieséssel, tudatos énjének köszönhetően szinte folyamatosan ellenőrzi (elnyomja) ösztöneit, pontosabban: abban a téves hitben él, hogy elnyomhatja. - A ló erről nem tud, és szerencsére nem ilyen, de nem is tehető ilyenné!

2. Az emberi tett szinte minden esetben célra irányuló cselekvések függvénye, a ló ezzel szemben a célra irányuló cselekvéseket kizárólag ösztön cselekvések érdekében hajtja végre.

3. Ha az ember alapvetően antropomorf (emberi tulajdonságokkal traktálja állatait),  akkor a ló pedig "ló-morf".

Azaz: hiszünk a lovak emberi tulajdonságaiban, miközben a ló az embert - jó esetben - lónak tekinti, rossz esetben ellenségnek, akitől félni kell.

Melyek az ösztönös cselekvés speciális ismérvei?

1. Akár minden külső ok nélkül is lefut, ugyanakkor kellő késztetés hiányában ki is fáradhat!

2. Gyakorlása örömet okoz!

3. Az ösztöncselekvés lefutását támogató örömérzés sem tudatos, éppen ezért az ösztöncselekvést nem csak külső ok válthatja ki, hanem a vele járó kielégülésre vágyó rákívánás.

4. A cselekvésre történő ráirányultság mindig alárendelt az ösztön-lefutásnak.  

5. Az ösztönkiesést nem csak a túltenyésztés (háziasítás), gyenge egészségi állapot okozhat, hanem alapból az, hogy az erősebb ösztön mindig kioltja a gyengébbet. Gyors gyakorlati példa: ha valaki  félelmet gerjeszt cselekedeteivel egy lóban, akkor ez fog helyettesíteni mindent, bármilyen szép is az "idomítói elgondolás".

6. Az ösztönök az egyed fejlődéssel párhuzamos érési folyamata automatikus és független az ösztönök gyakorlására adott alkalmak számától. 

IMG_7401.JPG

Az ösztönök háborúja a répáért...

Egyszerű feladat és buktatói: tanítsuk meg a lovat a rendszeres etetés körülményire!

Rossz megoldás: antropomorf módon kötöm a ráirányultságot valamilyen csak az embert jellemző feladat végrehajtásához: "csak akkor kap enni, ha teljesítette ezt meg azt...".

Eredmény: A ló a teljesítéskor felépülő félelemmel akár még az éhség ösztönét is kiejtheti, azaz teljes a kudarc. Ez a csapda fenyeget minden teljesítményfüggő ajándékozáskor.

Jó megoldás: az etetéshez fűzhető asszociációkból minden félelemkeltő elem kizárva, így nyer megerősítést elemi ösztönszinten az ember megjelenése!

Ha negatív tartalmú rászoktatásos helyzethez (teljesítmény elváráshoz) kötjük az etetést, akkor az addig jól felépült rendszer is összeomlik, csak idő kérdése.

jo6.JPG

A kép vágta közben örökíti meg lónak és lovasának együttes figyelmét 

Értelmes állat a ló?

Ó persze...! Lelkendezik a többség, miközben a ló intelligensnek tűnő viselkedését tömegesen értik félre. 

Az okok alapvetően a felszínes megfigyelésben rejlenek, így hamar kialakul a lótartóban egy halom hamis elvárás.

Az ösztönök az egyed fejlődéssel párhuzamos érési folyamatát a lótartó "megokosodásnak" tartja, miközben a cselekvéssor tökéletesedése teljesen független az emberi fogalmak szerinti értelemtől.

A ló "értelmi képességei" felettébb sajátosak, hiszen a "valamit valamiről megjegyzek" asszociatív intelligenciájában akár az embert is megelőzi, miközben a probléma megoldó képessége jóval alacsonyabb a leggyengébb adottságú kutyákénál is. A ló teljesen tanácstalanul viselkedik a labirintus feladatoknál, de nem felejt!  Ha egyszer valamit valamiről megjegyzett, attól a képzettől nagyon nehezen válik meg.

Ez a valami épp úgy lehet rossz és jó... Persze a rossz a félelem ösztönös gyakorlását váltja ki, a jó pedig annak a mozgásos cselekvésnek a lefutását, amihez kötődik.

A ló idomítás, betanítás kulcsa az ösztönös tudás tisztelete.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy az ember a lóhoz való viszonyát hatékonyan csak a ló ösztöncselekvéseire alapozhatja, mégpedig azokra, amelyek eleve pozitív hatásokra váltódnak ki, és amelyek - mint minden ösztöncselekvés - önmagukban is örömet okoznak!

Az ösztöncselekvések lefutásánál tapasztalható "örömhelyzeteket" köthetjük aztán bármihez, a ló megjegyzi, és szerencsére nehezen felejti is el. És itt jön be a képbe a manapság egyre nagyobb teret hódító szabad-idomítás etológiailag megalapozott sikeressége.

Ez a módszer jóval hatékonyabb az ösztönök kifárasztással történő elnyomásánál! A kifárasztásos idomítás azokra a lótartókra jellemző, akik képtelenek belátni, hogy a ló NEM belátás alapján tanul, emberi céljaink számára teljességgel közömbösekLássuk tehát a siker titkára adható válaszokat!

IMG_7426.JPG

Borka alig két hónapja érkezett, belovagolatlan ménesi saghia arab. Van bőven még tennivaló, mire a bizalom felépül... 

Suttogók, körkarámok, futószáras idomítók

Egyértelmű érdemük, hogy tudatosan alkalmaznak a lovak etológiai megfigyelésiből jónéhány mozzanatot.

Ha azonban tudnak olyan "suttogóról", aki NEM alkalmaz körkarámot, és más - a menekülés végtelenítését szolgáló eszközt, - akkor eltekintek az általánosítástól. Addig viszont fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy itt valójában rejtett erőszakról van szó! Mégpedig a menekülési ösztön kifárasztásos helyettesítéséről a csatlakozási ösztönnel.

A kazak csikósok a csatlakozást a ménesi félvad ló kikötésével érik el: akár egy napra is étlen-szomjan a jurta mellé kötik egy karóhoz, ahol majd "elgondolkozhat" a ló az embert illető "helyes stratégiáról". A ló persze az ingerszegény környezetben idővel nem tehet mást, mint az attól való menekülést saját érdekében kioltja...

Szabad-idomítás, lovasíjász kiképzés, beleszületni a lovak társadalmába,  csikós legendák

A fentiek miatt gyorsan bocsánatot kérve a kazakoktól, lássuk, miben áll a nagy titok!

A természethű kiképzési technikák közös jellemzője az önkéntesség, ami a kölcsönös bizalom felépítésével kezdődik és szabad együtt-cselekvéssel végződik, legyen az  eszközmentes együtt lovaglás, vagy lovasíjászat, vagy csikós munka, - mindegy. A kulcs pedig a lovak öröklött tudásként adott mozgásnyelvének az elsajátítása.

A filmek itt alább majd precízen bizonyítják, hogy a félelem ösztönét nem szükséges végtelen kergetőzéssel lefárasztani. Helyébe lép az érintés szép türelmes megértetése, és a mozgásnyelv ló-azonos megnyilvánulásainak fokozatos felépítése. Az eredmény a láthatatlanná váló vezetőszár, azaz a teljes önkéntesség

pignon3.jpg

J.F. Pignon ló-mágiájának titkáról (lásd az alábbi filmeken)

A szokásosnál másfélszer hosszabb pálca az ember és ló méretkülönbségeit hidalja át, érintései a ló veleszületett gesztusainak ösztönös lefutását eredményezik. Pignon eleinte félvad Camargue lovakkal kezdett, mert tudta, vagy megérezte, hogy ezeknél jóval kisebb a túlnemesítésből származó Lorenz féle ösztönkiesés lehetősége.

Nem véletlen a pálca ló-nyaknyi hossza! A pálca a lóvá vált ember nyaka és feje, érintései egy-az-egyben másolják a lovak közti testbeszédet.  Pignon mindezt megtoldja egy nagy adag kitartó tudatossággal és innét kezdve kortól és lófajtától függetlenül bármire megtaníthatja négylábú társait...

A lótartásba beleszületetteknek nincs sok új a szabad-idomításban... Aki kisgyerek kora óta lovak közt él, az automatikusan elsajátítja a lovak testbeszéd kommunikációját, és ösztönösen meg is érti. Igazából mindezt a modern életmód miatt kellett újra "feltalálni". Magyarországi példaként többek közt Tászler Melindát kell említenünk, őt volt szerencsénk a gyakorlatban látni, fogadja elismerésünket! Ami minket illet: a szabad-idomítás tapasztalatai visszaigazolták a lovasíjász kiképzés módszereit, a megerősítés pedig mindenkinek jól jön...

pignon2.jpg

J.F. Pignon a camargue szabadidomítás mágusának titkai egy 4 részes videón:

I. A lóval először találkozik a mester:

II.

III.

IV.

Az ösztönös tudás a fajok határait is átlépi, ezért taníthatja be pl.: Tászler Melinda a kecskét is díjugratni, vagy a hortobágyi csikósok a tehenet lovagolni.

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000