Eddig 0 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Kézművesség, Őseink tudása, Ősmagyar hitvilág, Örökségvédelem
Van kapcsolat! Nem is kevés, és már több ezer éves... Van kapcsolat! Nem is kevés, és már több ezer éves...
 

A magyar gyermek fejlődése a bölcsőtől a nyeregig

Bármilyen mélyen nyúlunk vissza a magyar hagyományokba, a felületes érdeklődő számára is nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar kultúra alapvető tárgyi emlékei közé tartozik a lengő bölcső és a nyereg. Érdekes összefüggés is rejlik e két, hagyományosan magyar használati tárgyunk között.

Míg a lengő bölcső a csecsemő elhelyezését szolgálta, addig a nyereg a mindennapi felnőtt élet természetes tartozéka volt.

De hogyan is érhető tetten a látszólag egymástól igen távol álló két eszköz között a kapcsolat?

A lengő bölcső a csecsemő elhelyezésének közismert és általános módja volt valamikor. Eleink pontosan tudták, hogy ahhoz, hogy a gyermek jól fejlett, ügyes legyen, erre van szüksége. De miért is? Ma már orvosi kutatások eredményei igazolják azt a tényt, hogy a lengő bölcsőben és az újabban divatos kiságyban eltérő paraméterek mellett fejlődik a csecsemő idegrendszere, s míg a lengő bölcső egy magas szintű idegrendszeri érettséget biztosít, addig ugyanez a kisággyal kapcsolatban nem mondható el. Ennek oka is igen egyszerű. A lengő bölcsőben a kisded egyensúlyrendszere kap folyamatos jótékony mozgásimpulzusokat, melyek hozzásegítik ez által a tökéletes kifejlődéshez. Később aztán, egy jól kifejlett egyensúly rendszer számtalan életfunkciót tökéletes szinten tud majd ellátni. Ez az egyén életminősége szempontjából nélkülözhetetlenül fontos tényező.

Mi magyarok lovas nemzet vagyunk. Ahhoz, hogy valaki meg tudja ülni a lovat, természetes módon szüksége van jól kifejlett egyensúlyérzékre. A ló ugyanis ugyanolyan összetett mozgásimpulzusokat közvetít a lovas felé, amilyennel a gyermek első ízben az édesanyja méhében, aztán a lengő bölcsőben, majd pedig a lóháton találkozik. A lóháton való megmaradás képessége valamikor akár az életben maradást is jelentette. Nem véletlen az sem, hogy manapság terápiás megoldásként alkalmazzák a lovakat olyan betegségek kezelése esetén, mint például az autizmus, vagy mozgásfejlődési rendellenességek. Így tehát kiderül, hogy a magyar gyermek a bölcsőtől a nyeregig egy olyan fejlődési folyamaton ment keresztül, melynek eredménye képpen életerős, ügyes, jó képességekkel, kiváló reflexekkel, magas szintű térbeli tájékozódó képességgel rendelkező felnőtt vált belőle. A jól fejlett idegrendszer meghatározza a kommunikációs képességünket is, ami viszont a mindennapi életünk kikerülhetetlen és alapvetően az életminőségünket befolyásoló tényezője a társadalmi kapcsolatrendszerünkben.

Bölcső és nyereg 

További gondolatok egy matematikusból átvedlett őstörténész-lovas-embertől.

Az első kérdés: hol a súlypont? A válasz fontos, mert minden súlyponton kívüli ringás kellemetlen élmény, ha jobban utána gondolunk.

Ha a lovat szemléljük, akkor hamar rájövünk, a súlypontja egészen közel esik a nyergelés helyéhez. Ha pedig az ember anatómiáját, akkor egyértelmű, hogy a baba az anyaméhben pontosan édesanyja súlypontja körül lebeg.

Ez a két tény azonnali magyarázatot ad arra, hogy miért gyakorol olyan lelki hatást a lovaglás az emberre, és miért a bölcsős babák lelki fejlődésére a maguk által kezdeményezett ringás! Hiszen mindkettő 3D mozgás, mindkettő súlypont körüli.

Figyelem, a hintaló nem ilyen! Ott egy ívet leírói 2D mozgás lehetséges csak, egészen a váratlan bukfencig. És nem ilyen a gyerekhinta sem, hiszen az is egy sikmozgás. A súlypont felett felfüggesztett lengő bölcső ezért tud mást, többet, mint a talpas bölcső. Na és ne feledjük, a talpas bölcsőtől az anyjuk soha nem távolodott el, vagy ha igen, vitte a gyerkőcöt is. Meg se próbálja kedves anyuka a babát egy bizonytalan alátámasztású tárgyon egyedül hagyni, mert ami késik, nem múlik, mármint a bukfenc és az azt követő éktelen visítás.

De az angol nyeregről sem mondhatni túl sok jót. Az már eleve gyanús, hogy a magyar patrac volt az őse, amit a pásztorok csak kényszerből használtak, és nagyobb tudás kell hozzá a szőrén lovaglásnál. Az is gyanús, hogy egy bőr kiflit tettek mindkét nyeregszárnyra, hogy valami támasz legyen a nagy bizonytalanságban. Akkor inkább már szőrén, mert ott, ha az ember nincs "súlyban", akkor hamar ellenőrizheti egészsége törhetetlenségét. Az ősi magyar nyereg azonban más, nagyobb teret ad az embernek bármilyen megoldásnál. Ugyanakkor még a kezdőt is súlyponti lovaglásra készteti, hiszen a kápák eleve korlátozzák a flegma csuszkolódást. A kényelemről már nem is beszélve.

Becsüljük meg mindkettőt: a lengő bölcsőt és a nagykápás magyar nyerget is no meg azokat, akik értő lélekkel készítik multunkból utódainknak.

A bölcsős weboldal: http://heniem.hu

_vissza.gif

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000