Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Kárpát-medence, Nagy-Magyarország, Trianon
Kárpátalja - Ki ne hallott volna arról, hogy Árpád Nagyfejedelmünk Vereckénél vonult át a magyarok derékhadával, és ezen a hegyszoroson keresztül történt meg az utolsó honfoglalás legnagyobb hadművelete: a lakosság zőmének veszteségek nélküli áttelepítése. Még száz éveken keresztül - egészen a tatárjárásig - a Magyar Királyság e területeket a Fekete tengerig ellenőrizte, és persze a lakosság egy része is a Kárpátokon túl telepedett le falvak százaiban. Színmagyar terület volt tehát egészen a tatárjárásig, melyben sajnos a legkegyetlenebb hadiúttá vált megint...

Kárpátalja - Ki ne hallott volna arról, hogy Árpád Nagyfejedelmünk Vereckénél vonult át a magyarok derékhadával, és ezen a hegyszoroson keresztül történt meg az utolsó honfoglalás legnagyobb hadművelete: a lakosság zőmének veszteségek nélküli áttelepítése. Még száz éveken keresztül - egészen a tatárjárásig - a Magyar Királyság e területeket a Fekete tengerig ellenőrizte, és persze a lakosság egy része is a Kárpátokon túl telepedett le falvak százaiban. Színmagyar terület volt tehát egészen a tatárjárásig, melyben sajnos a legkegyetlenebb hadiúttá vált megint...

 

A Kárpát-medence ÉK-i részén, Szlovákia, Magyarország, Románia szomszédságában elterülő terület neve: Kárpátalja egyike a legfiatalabb magyar tájneveknek. Ez a 12 800 km2-es kiterjedésű régiót illető, közigazgatási ihletésű tájnév a trianoni békediktátum után került be fokozatosan a magyar köztudatba, és jelentős mértékben az 1939–1945 közötti hivatalos használata miatt – mára már teljesen elfogadottá vált.

Ezen, az Ukrajnához tartozó, felső-tiszavidéki területen az 1989-es népszámlálás alkalmával 155 711 lakost írtak össze magyar nemzetiségűként. Ez a szám némileg eltér – számításaim szerint – a ténylegesen magyarnak minősíthetők (194 ezer fő) és a magyarul is beszélők (220 ezer fő) számától. A kárpátaljai magyarság 1979-re becsült száma Debrecen, illetve Nógrád megye összlakosságához volt hasonlítható. E nagytájnak – az erdélyinél és a felvidékinél jóval kisebb számú – magyarjai a Kárpát-medencében élő nemzeti kisebbségeinknek mindössze 6,1%-át teszik ki.

A természeti környezet

A kárpátaljai magyarok 91%-a az Alföldnek Ukrajnához tartozó északkeleti peremén, a hivatalosan Kárpátontúli-alföld"-nek nevezett területen él. A lecsapolt Szernye-mocsár síklápi talajától és a folyókat övező öntéstalajtól eltekintve réti talajokkal borított alföldi tájból számos fiatal vulkáni kúp, hegy emelkedik ki, pl. Beregszász, Mezőkaszony, Zápszony, Salánk és Nagyszőlős mellett.

A helyenként tölgyesekkel tarkított, Kárpátalja élelmezésében meghatározó szerepet játszó, túlnyomóan magyarlakta alföldet főleg barna erdei talajokkal és bükkösökkel fedett, 700–1100 m magasságú vulkáni hegykoszorú szegélyezi (Pojána–Szinyák, Borló–Gyil, Nagyszőlősi-hegység, Avas). Az itteni magyarok többi része (9%-a) hegyvidéki környezetben a Huszt és Kőrösmező közötti Tisza melléken él.

A magyarok által (is) lakott területek legnagyobb folyója a Tisza, mely a Máramarosi-havasokban két ágból (Fekete- és Fehér-Tisza) ered, és 223 km-es utat tesz meg ukrán területen. A még viszonylag sebes folyású Tisza – a vulkanikus hegyláncot a Huszti-kapuban áttörve – a királyházai-öblözetben, Ugocsában szelídül meg, és épít lapos törmelékkúpot. Máramarosban legjelentősebb mellékfolyói a Tarac, Talabor és Nagyág. Jobb oldali mellékvizei közül említésre méltó még a beregszászi hegyek által rövid úton a Tiszába kényszerített Borzsa, a lecsapolt, hajdani mocsárvidéken áttörő, a tiszaháti hordalékkúp által elterelt Szernye, a mára már szabályozott folyású Latorca és az Ung is.
Az elmúlt évszázad etnikai folyamatai

Több mint egy évszázada a mai Kárpátalja területének közel 410 ezer lakosa közül 105 ezer fő (25,7%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Az össznépesség majd 60%-át jelentő ruszinok* száma a 244 ezret is meghaladta (1. táblázat). A különösen a XIX. század második felében a Kárpátok északkeleti lengyel, ukrán előteréből (Galíciából) egyre nagyobb tömegekben érkező zsidókat (kb. 58 ezer fő) a statisztika nem vette nyilvántartásba, mert többnyire német vagy magyar anyanyelvűnek tüntették fel magukat.

A századforduló tájékán, az 1880–1910-es népszámlálások közötti időszakban a magyarok száma 105-ről 185 ezerre, aránya 25,7-ről 30,6%-ra emelkedett. A magyarok ilyen nagyfokú gyarapodása elsősorban megnövekedett természetes szaporodásuknak, a kivándorlásban való – ruszinokhoz képest – kisebb részvételüknek, a zsidók, németek természetes, szívesen vállalt asszimilációjának, magyarosodásának, illetve az ugocsai bizonytalan etnikai hovatartozású görög katolikus magyar–ruszin népesség (Nagyszőlős, Tekeháza, Fancsika, Karácsfalva, Mátyfalva, Szőlősvégardó, Batár, Csomafalva stb.) ezúttal magyar érzülete felülkerekedésének volt köszönhető. A terület két legnagyobb, 30–40%-ában zsidó vallású városában, Ungváron és Munkácson a magyarok aránya 82–73%-ot ért el.

(Forrás: http://www.hhrf.org/kmksz/magyarsag.html)


Nagyobb térképre váltás

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000



mónika - 2012.09.23. 16:00
sssssssssssssssssssssssssssssssss