Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Gasztronómia, Hun üst - bogrács, Magyar élelmiszer, Magyar holokauszt, Örökségvédelem
Hogy kerül egy örökségvédelmi honlapra a szegény konyha? Receptek túlélésre? Miért? Hát ennyire nagy a baj? Bizony igen: immáron 3. éve él a magyar népesség 30%-a a létminimum alatt. Mélyszegénység és Internetes receptgyűjtemény – hát ide jutottunk. Ahol még van áram, ott el is olvassák talán... Hogy kerül egy örökségvédelmi honlapra a szegény konyha? Receptek túlélésre? Miért? Hát ennyire nagy a baj? Bizony igen: immáron 3. éve él a magyar népesség 30%-a a létminimum alatt. Mélyszegénység és Internetes receptgyűjtemény – hát ide jutottunk. Ahol még van áram, ott el is olvassák talán...
 

A magyarság történelme nem az éhínségek története. Voltak ugyan nehéz korszakok, járványok, háborúk, hét szűk esztendő az időjárás miatt, na de akkor sem ezek a történetek jellemzőek.

Mi változott meg mostanra? Miben más a mai mélyszegénység – és így a szegény sorú táplálkozás túlélő technikája ma?

Moricz.jpgAz alapoknál kell kezdenem. Valahol Móricz Zsigmond írja, - aki különben igen kedvelte a jó debreceni töltött káposztát – hogy a szegény embernél, még a legszegényebbnél is néhány a túlélést végsőkig biztosító állatka csak volt a gyűszűnyi ablakú vályogháza udvarán. Kapirgált ott néhány tyúkocska, még akkor is, ha már az ólban nem röffent egy malacka se.

Nagyapám jut eszembe, aki 90 évesen is nagy figyelemmel volt a gyakorlati kérdések iránt:

- Aztán kisfiam: ott, abban a távoli Meszlenben megterem-e a krumpli?

- Meg, Nagyapám…

- Aztán ültettetek e?

- Ültettünk, Nagyapám… (ez kegyes hazugság volt, de hát nem akartam elkeseríteni.)

- Akkor jó…

- Hát lisztet beszereztél e télire? És lehet ott venni háztól tojást, tyúkot, levesbe valót?

- Lehet, lehet, nyugodjon meg nagyapám… füllentettem megint „kegyesen”.

- Zsírzótok van e? – kérdezte, - mert az a legfontosabb!

…szerencsére tudtam, hogy ő a disznózsírra gondol. Tudják, ami alá húst is lehet eltenni, ha nincs hűtőszekrény. Bizony, a sózott szalonnával együtt ez volt a legfontosabb...

bugaci_paraszt.jpgÉs így tovább.

Az öreg két világháború tapasztalatával kérdezgetett pontosan arról, ami valaha a túlélés alapja volt.

Arra nagyon figyeltek akkoriban, hogy liszt, zsír, tojás, hagyma, és valami kásaféle: köles, hántolt árpa, búzadara, hajdina, - és jó 150 éve már a krumpli - legyen télire. Hiszik, vagy sem: ezt hívták „főzeléknek”, nem a száraz babot, lencsét és hasonlót. Valaha pásztor járandóságként is köteles volt a „főzeléket” a nagygazda kiadni a felfogadott pásztorembernek. Mégpedig éves mennyiségben és előre.

A többi már ráadás volt.

És mi van ma? Egy kedves olvasónk küldte ezt a fényképet az otthoni nem túl régi (60-as évek?) receptkönyvből:

SANY0002.JPG

Ne azon keseregjünk most, hogy mivé lett a nép kenyér tisztelete, hová lettek a kemencékkel együtt az igazi sütő asszonyok, hiszen a mai kor embere már alapvető ételeket se tud megfőzni. (No nézd csak, mi minden van abban a hamis gulyásban?)

szobabelso.jpg

Van, akinek új az alábbi túlélő recept:

Köménymag leves pirított kenyérkockákkal:

Alap recept, hiszen a pirított lisztet bármilyen darabosabb gabonaféle helyettesítheti. A kenyér újrahasznosítása pedig alapvető túlélési fogás.

Zsírt forrósítunk egy láboskában, aztán egész köményt és hagymát dobunk rá, majd pedig némi pirítgatás után megszórjuk liszttel, illetve azzal a gabona félével, ami kéznél van. Kicsit átpirítjuk, sózzuk, majd felöntjük jó vízzel.

Hát ennyi az alap technika. Ez a köménymagos „rántott” leves, ám de finom is lehet, sőt: akár gyógyerejű étel is. A luxus utána jön: zsírban, vagy szárazon pirított kenyér, buggyantott tojás, de akkor némi ecet is kell előtte, mert az meg akkor jó, ha a fehérje egyben tartja a finoman folyós tojássárgáját.

varosi_szegeny_ember.jpgFejlődjünk!

A túlélő konyha magyar változatában rengeteg „tészta” leves szerepel!

Ezeket hívják „perkelt” leveseknek. Attól perkeltek, hogy a fenti alapreceptben szereplő pirított liszt helyét a tészta veszi át, azt pörkölik meg a hagyma előtt (!) a zsírzóban.

Fő változataik: a lebbencsleves, a tarhonya leves, a krumplis lebbencs, az öreg lebbencs, és a luxus: a bőséges szalonnazsíron készült igazi öreglebbencs: a slambuc, vagy öhöm, most a nevén ne vitatkozzunk.

Mára azonban már a tésztagyúrás is feledésbe ment. Pedig csipetkét készíteni a világ legegyszerűbb dolga: egy tojás és annyi liszt kell hozzá, amennyit felvesz, azaz jól elgyúrva csipkedhető keménységű tészta lesz belőle. Ez is mehet az alaplevesbe, ha nincs otthon készen száraztészta. (csak összehasonlításként: 50 forint árából egy nagycsalád jóllakik azzal a csipetkés alaplevessel, amihez ennyi pénzből még a tarhonyát se lehetne megvenni.

De a házi lebbencs elkészítése sem bonyolult: liszt, tojás, nagyon kevés víz, jól eldolgozott tészta, majd gyúródeszkán egy milliméteres vastagságúra elnyújtani, aztán deszkástól kitenni napos helyre, hagyni megszáradva felpöndörödni, és mehet is a vászonzacskóba, ott eláll, akár egy évig is.


Most csak néhány gyors megjegyzés a tapasztalatokról, ezeket majd holnap receptekkel tűzdeljük, jó?

- a hántolt árpa minden rizses ételbe kiváló, töltött káposztába egyenesen jobb a rizs helyett.

- a kölest is próbáltam, csakhogy én a természetből vettem. Az pedig azért nem jó, mert soha az életbe nem puhul meg. "koptatott" kölest kell beszerezni, a boltokban eleve így kapni. Ez is rizshelyettesítő, csak ragadós természete van, ezért több zsírt alá a pirításkor, és lassú fövést igényel.

-  Zalában volt kényszermegoldás igen régen a kenyérsütés tölgyfakéreg lisztből, gesztenye lisztből, meg a ménkű tudja, olyan szegínek voltak szegények.

-  A Tiszántúlon, Erdélyben a kukorica szerencsére a szegényedést megelőzően elterjedt. Így lett a puliszka (olaszul: polenta) kultusz, ami ma nagyon trendi és ez egyszer: ami trendi nem is drága.

 

- Sokat gondolkoztam, hogy ott, ahol nagy a száraztészta kultusz, miért nem divat az ételek rántásos sűrítése? Rájöttem! Minden a főzési technikán múlik! Egy jó gulyást elronthat a "meztelen" tészta, de ha előzőleg akár szárazon is átpirítjuk a kész szárított csipetkét, akkor mennyei... Persze gulyást berántani maga a főben járó bűn. Azonban a pirított tarhonya, pirított csipetke akár a hússal egyidőben is belekerülhet, hiszen nem fő túl. Annyi lisztecske pedig csak leoldódik belőle, amennyitől az étel testesebb lesz.

- Az a fenti képként közölt "hamis gulyás" ma már luxus. Talán a 60-as évek szakácskönyvéből lett kifényképezve. akkor még volt magyar élelmiszer és nem volt gond a felsoroltak beszerzése a legvékonyabb pénztárcának sem. Ma már keményebb időket élünk. Ám de van megoldás...


A tej


A tej „élet, erő, egészség”, de mondhatnám inkább: „túlélés”, sőt: egy legyengült éhező szervezet számára életmentés.

A tejet becsüljük meg! Éppen ezért SOHA ne vegyünk tej-imitációt! Bármilyen olcsó, akkor se!

A tej imitáció nem értékesebb a csapvíznél, igyák meg, akik importálják és forgalmazzák.

A „reggeli ital” és más növényi hidrogénezett olajokból visszahígított szörnyűségekben nincs élet.

Márpedig a magyar ember a tejet nem nyersen, hanem leginkább savanyítva szereti. Így a leggyengébb gyomrot se készíti ki. Az UHT tej-imitációk nem savanyodnak aludttejjé, hanem megkeserednek. Nincs bennük élet, ezek csak vegyipari termékek. Már a kutya is fintorog tőle….

kocsog.jpg


Miért olcsó és miért „túlélős” alapanyag az igazi tej?

Hát azért, mert sok minden lesz belőle!

Hagyjuk tehát megaludni. A jó házi tej alacsony baktériumszámú és ezért kb egy hét alatt alszik meg a fejéstől számítva. Az erjesztő baktériumokat a környezetből veszi fel, tehát nem mindegy a tárolása. Nem túl meleg, de nem is hűvös, kiegyenlített hőmérsékletű helyen altassuk.

Akkor  jó, ha a tetején képződött tejfel alapanyag felszínén kis dombocskák láthatók a tejsavóból felszabaduló széndioxid miatt. Tehát: amikor már határozottan elválik az opálosan víztiszta savótól a fehérje része, szinte „megáll” a kanálon…

Tejföl

Egy jó liternyi igazi tej, ha megszik, akkor kb.: 1.5 hibátlan tejfölt ajándékoz nekünk, "ingyen".

Más dolgunk nincs, mint szépen lekanalazni a láboska tetejéről, mad pedig simára egy villa segítségével elkeverni. hűvös helyen még két hétig is eláll.

vajk_p_lo.jpg

Vaj

 

Körülbelül 5-6 liter aludttej esetén már érdemes a vajköpüléssel is megpróbálkozni. Itt az eljárás célja az, hogy nyers tej tejszínjéből a vizet valahogy kicsapassuk. Erre valaha igen egyszerű köpülő edények voltak, házilag is érdemes egyet összeeszkábálni. De ha még az áramot nem kapcsolták ki és a robotgépünk is működik, akkor a behűtött tejszínből maximális fokozaton pörgetve 20 perc alatt vaj lesz. A lé pedig az "író", szintén jó még, öntsük az aludttejhez. Vannak, akik a tejszínt a behűtés előtt felforralják, mert így az ebből készült vaj sokkal később avasodik. Azonban "köpülni" csak hidegen szabad, de ezt úgy is mindenki kitalálhatja, aki már látott olvadt vajat...

Ami maradt, abból lesz a túró.

A túrót elkészíteni igazán egyszerű: óvatosan 40 fokig melegítjük az aludttejet, majd pedig egy szitán kereszül elválasztjuk a hófehér részét az áttetsző savójától.

Ha keményebb túrót szeretnénk, akkor hagyjuk a szitából lecsepegni a maradék savót egy éjszakán át.

A savó is élet-erő-egészség, behűtve kitűnő üdítő. Jó, jó, ez nem kumisz, de attól még finom. "Aktív élő flóra" tartalma pedig vetekszik a legdrágább multis ipari csodajoghurtéval. Mert mi is az a "bifidus essensis" ?! Probiotikum, annyiz biztos.

Így nevezik azokat az élő mikroorganizmusokat, amelyek a szervezetébe jutva jótékony hatásokat fejtenek ki. Ide tartoznak a baktériumok közül elsősorban a Lactobacillus és a Bifidobacterium nemzetségek. Ezek a baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó más baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni.

Szóval a túlélés közepette akár trendik is lehetünk! :) 

És a sajt?

Hát bevallom: oltó nélkül csak imitációkra futja. Meg lehet próbálkozni szódabikarbónás tejfehérje (azaz: túró) kicsapatással valami halvány utánzatát elkészíteni a sajtnak, de ma már nem tartom jó megoldásnak. Oltóhoz pedig kis mennyiségben hozzájutni én még nem tudtam. Esetleg megpróbálhatunk saját magunk kitenyészteni valamilyen sajtoltó enzimet mondjuk egy érésben lévő sajtból kiindulva, de bevallom, eddig ez sem járt sikerrel. A sajt már csak azért is nem "túlélős" megoldás, mert egy kiló sajthoz legalább 10 liter tej kell, ami már jelentős tétel...



kovaszos.jpgMost pedig a "Hogyan tegyünk el nyári finomságokat télire 0 forintból?" - jön!

Már csak azért is, mert egy jó kovászos uborkában 800-szor több az "élőflóra", mint amennyi a méregdrága csodajoghurtokban. Leginkább azért, mert a túlélés alapja a készletek gondos megtervezése. Ami nyáron hulladék, az télen kincset érő vitaminforrás, élelem, gyógyhatású készítmény. Itt folytatjuk:

->>>Mi lehet a túlélő konyha kamrájában?

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000



laci bacsi - 2012.11.30. 06:14
Szerencsemre en jol elek.De a sok zsiros BBQ es sultek utan neha jol esik valmi "szegenyebb" etel .A paprikaskrumpli,rantott leves telen,turosteszta,krumpli leves szamomra nagyon finom es habar a sok "flancos kaja" mar kezdi kiszoritani az elozoket .En mint regimodi szemely neha fozok valami szegenyeset.Amugy az egesz olasz konyha ami mar kiszoritja a jo magyar kajakat a "SZEGENY KONYHA' kategoriaba tartozik Csupa teszta es esetleg belsosegek Akkor mar maradok a magyar kajanal

udv Laci bacsi
Judit - 2012.03.30. 21:06
Nálunk még árulnak frissen fejt tehéntejet az Alföldön, régen még sajtoltót, meg sonkapácot is lehetett kapni a gyógyszertárban, ma már sajnos nem. Pedig dédanyánk nagyon finom sajtot készített belőle.

Az igazi túró, meg a tejföl pedig verhetetlen.

A tejszínhez nem szabadott hozzányúlni, az kincs volt.
Mria - 2011.12.22. 10:36
Mi lehet, lehetne még a túlélő konyha kamrájában?

Szerintem az, aminek termesztéséhez még kapa sem kell,

- KÉT KEZÜNK is elég hozzá,

- csak EGYSZER KELL ELVETNI

- TÉLEN SEM FAGY MEG

- BENN MARADHAT A FÖLDBEN,

- tárolni MURVÁBAN, homokban is lehet.

Ehetjük egész télen. Nyersen, főzve, sütve, kenyérnek és pogácsának, ivólének ...stb. is kiváló

CUKORBETEGNEK pedig egyenesen gyógyszer.

Nos, ha még nem találtad volna ki - ez bizony az egyszerű CSICSÓKA.

Olvasd csak el róla, hogy mennyi vitamint ásványi anyagot tartalmaz? Mennyire fontos az inulin-tartalma, és hogy az agyon-reklámozott hasznos bélflóra a probiotikum táplálékát, vagyis PREBIOTIKUMOT tartalmaz. Ami ugyebár azt jelenti, hogy egyben immun-erősítő is. Vagyis olyan táplálék

ami betegség-megelőzésre is kiváló! /Tóth Gábor: Édesítsünk okosan c. könyve alapján is./

Én már több esetben felajánlottam több szervezet számára, amelyik annyira akar segíteni akar a szegényeknek - de mivel nem konzervet, vagy pénzt küldtem, így tehát rám se hederintettek.

Ez ugyebár egy másfajta munkával is járna. Olyannal, aminek nincs azonnali "mutatós" eredménye. Igaz, haszna lehetne - de ez már az ő szempontjukból nem érdekes. Ja, meg még fölajánlottam két db ÉLŐ TYÚKOT is. Gondolom, volt nagy "közröhej". Megtehetik telegyomorral.

Éhezve, talán mást tennének a két tyúkkal..........