Eddig 0 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Ősmagyarok, Őstörténeti szakirodalom
Tisztázzunk néhány ködös tartalmú fogalmat! - Építkezni csak egyértelmű fogalomhasználattal lehet. A történészektől is megkövetelném... Tisztázzunk néhány ködös tartalmú fogalmat! - Építkezni csak egyértelmű fogalomhasználattal lehet. A történészektől is megkövetelném...
 

Nagyállattartó kultúrák.
Semmiképpen nem jelent kizárólagosságot! A forrásadatok szerint minden nagyállattartó nép rendelkezik a földművelés szükséges ismereteivel, de a társadalmi rangot, a vagyont nem a földterület, hanem az állatállomány képezi. A földművelés dolga általában az alárendelt népeké, például az etelközi magyarok, honi avarok esetén a szlávoké. Letelepedett életmód földművelés nélkül még intenzív legelőgazdálkodással sem képzelhető el. Így például az avarok esetén – bár továbbra is nagyállattartó kultúráról beszélünk - a letelepedett életmód összes jellegzetessége tetten érhető.
Nomád…
Sokszor a nagyállattartó kultúra helyett használják, holott nem ugyanaz. A nomád jelző az állatok élelmének megszerzési módját jelenti, vándorlást feltételez az évszakonként változó legelők szerint. A nomád tartásmódból nem következik a helyhez kötött élet ismeretének hiánya! Aki már állított jurtát saját kezűleg, nagyon jól tudja, milyen nagy szakértelmet, mekkora összehangolt munkát jelent. Egy biztos, két hét múlva háromszor is meggondolná, hogy odébb vigye néhány kilométerrel. Nem is erről van szó! A jurta-használat és a nomád már megint nem azonosítja egymást, sőt, a mai nomádok szívesebben használnak egyszerű hordozható sátrakat, és jurtáik többnyire évekig állnak egy helyen. A felgyői ásatások szerint (László Gyula, Méri István) így volt ez Árpád népénél is, hiszen a jurtákat körülvevő árkokból évtizedes háztartási hulladékot sikerült kimutatni. Használjuk tehát óvatosan a nomád jelzőt, és semmiképpen ne azonosítsuk egyfajta kulturális minőséggel.
Szilaj, rideg.
A huszadik század eleji népi romantika terméke - sajnos hamis tartalommal telítődve. Állattartási módszerként, mi több: életmód azonosítóként terjedt el a köztudatban. Pedig nem az, pusztán bizonyos elkülönítetten kezelendő állatcsoportokat jelöl, például a tenyésztésből kivont kiöregedett mének, bikák csapatát. A Hortobágyon az antiszociális mangalica kanok csapatát is ridegdisznóknak nevezték! A „szilaj csikó” fogalmi zűrzavar, hiszen a csikónevelés csak ménesi szocializációban működik. Természetesen az elcsapott nagyállatok természete idővel visszavadul, így a „rideg”, illetve „szilaj” egyfajta nehezen kezelhető viselkedéssel egyenlő.
Primitív, ősi…
Nem kell ahhoz különös képzelőerő, hogy belássuk, a kettőnek egymáshoz semmi köze! A pattintott kőkorszak embere bárkit leiskolázna ma a kövek tulajdonságainak ismeretéből, vagy hogy ne menjünk messzebbre: a hortobágyi csikósok a rájuk bízott több száz állatot egyenként be tudták azonosítani a legapróbb jelek alapján. A fejlettség megítélése a mai viszonyok kivetítésével jár együtt, tehát óhatatlanul félrevezető. Többek közt tipikus példa erre a „primitív ősnyelvek” feltételezése. Közeli tanulság: a magyar nyelv úgy az utolsó száz év alatt a lóval kapcsolatos szókincsének 90 %-át elfelejtette. Mikor volt tehát fejlettebb?
Táltos-hit, sámán-hit.
Ez annyit ér, mintha ma azt mondanánk: püspök hitű, esperes hitű. A hagyományőrző műsorok visszatérő baklövése a táltos és a sámán szerep összekeverése. Vagy ami még szomorúbb: a színtiszta sámánozás. Pedig a kettő úgy aránylik egymáshoz, mint tudós főpap az udvari bolondhoz. Ha valaki a magyarság népmesekincsében, esetleg korabeli forrásokban akár csak egy utalást talál a sámánra, akkor szóljon, mert onnét kezdve semmi sem igaz!
Pogány.
Érdekes örökségünk e szó, középkori tartalma (hitetlen) egyenértékű a legnagyobb rosszal, azaz értékítélet, tehát tudományos azonosításként használhatatlan. Nyilvánvalóan fából vaskarika a „pogány vallás”, pogány kultúra, stb… kifejezés is, mert önmagában ellentmondás, hiszen fordíthatnánk így: hitetlen hívő, hitetlen kultúra. A kereszténység ismerete már i.sz. 200-300 körül része a nagyállattartó kultúrának, későbbi kizárólagossága tisztán a politikai akarat terméke.

* * *

Oldalakat tölthetnénk meg további ködös használatú fogalmakkal, ám most legyen ennyi elég, a többi úgyis előkerül menet közben. Annyi azonban máris leszűrhető, hogy a legnagyobb veszélyt az értékítéletek bekeveredése jelenti, mely különösen rossz vitaalap egy olyan nehezen adatolható témakörben, mint őstörténetünk.

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000