Eddig 0 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Hagyományőrzés, Harcművészet, Lovasíjászat, Ősmagyarok, Őstörténeti szakirodalom
A Lovasíjászat: sport és hagyományőrzés? - A mai kommersz hagyományőrzés meglehetősen távol áll a lovasíjászat keleti harcművészetekkel erősen rokonítható gyakorlatától. A Lovasíjászat: sport és hagyományőrzés? - A mai kommersz hagyományőrzés meglehetősen távol áll a lovasíjászat keleti harcművészetekkel erősen rokonítható gyakorlatától.
 

Gyakori vád: „a lovasíjászatnak nincs élő hagyománya, akkor meg mit őriztek ti?” Nehéz e véleménnyel mit kezdeni, mert azonnal azokra terheli a felelőséget, akik beszéd helyett végre tesznek valamit. Igen, ha senki nem gyártana sorozatban visszacsapó íjat, akkor a régészek, történészek szakmai vitája maradt volna az egész… Ám amint megjelenik a gyakorlatban használható tudás, azonnal mindenki „megokosodik”. Érzelmi hozzáállás kérdése, és máris elszaporodnak az őstörténeti szakértők, akik egy-egy bemutatón előadják „őseink életét”. A következmények beláthatatlanok.

Ha föltámadna 1200 éves álmából egy korabeli harcos és eljönne az aktuális ősmagyar rendezvényre, megdöbbenve látná a fejedelmi jogokat jelentő jelképekkel cicomázott mobiltelefon-tartókat, számítógéppel utángyártott, isten-szimbólumoktól hemzsegő dzsogingokat, trikókat, stb.
Jó, jó - „majd kiforrja magát” – de azért koránt sem mindegy: ecet, vagy aszú lesz belőle…
A következő sűrűn vitatott terület az autentikusság kérdése. Tehát, hogy mi az „eredeti”? Nem ma kezdődött, a népművészet, néptánc kapcsán sokszor előjött már. Egy bizonyos, ha az autentikusság előbbre valóbb, mint a hatékony cselekvés, akkor öncéllá válik, mi több - a tett halála lesz. A hitelesség nem a felhasznált anyagok ős-eredetiségén múlik, sokkal inkább azon, hogy ha dísztárgy szerepük helyett újra élesztjük az adott eszközök korabeli funkcióit. Bizonyára vannak határértékek. Valószínűleg nem volna szívderítő egy lézertávmérős, vagy festékpatronos lovasíjászat, a 3 mm vastag (!) karbon vesszők pöcköléséről nem is beszélve…
A legfőbb kérdés az, hogy őstörténetünkön túl milyen további támpontokat találhatunk a hitelesség érdekében?

Az első és mindenek felett álló: maga a tett! Ne tartson bemutatót, és tartózkodjon a versenyektől az, aki véletlenszerűen lovasíjászik, képtelen teljesen kihúzott íjjal lőni, stb.! Sajnos, ez sokban önismereti kérdés, ezért szabályozni igen körülményes.
A feltámadt gyakorlat további vádakat szülhet, például: az értékelhető lovasíjászat ma már Saolin-templomba vonult, zárt rendszert alkot. Vállaljuk! Mert nem tagadjuk: a működőképességben egyetlen használható analógiát a keleti harcművészetek belső rendje adhat, hiszen mi mással lenne rokon a mienk? A „savanyú a szőlő” effektus pontosan akkor jelenik meg, ha egyesek nem képesek a követelményeknek megfelelni. Hogy is volna másként… Egy harcművészet hatalmi hierarchiára épülő belső rend nélkül elképzelhetetlen, ellenpéldát a világon sehol sem látunk. Bár a szabályok nem téveszthetők össze a végcéllal, szükségességük megkérdőjelezhetetlen. Ne használjuk tehát a hagyományőrző címkét, még ha jóval több hitelesség is van egy 200 pont körüli vágtasorozatban, mint megannyi másban! Másról van szó, amiből azonban a hagyományőrzés végre tartalmat nyer.

293_9520_ny3.jpg

Egy harcművészeti rendszer a nagyobb tudás iránti alázat nélkül nem működik, de az alulról érkező tehetségek előtti nyitottság nélkül sem! Ezzel mindenkinek számolni kell, mielőtt kitaposatlan utakra lépne, kezdőként és legfőbb vezetőként egyaránt. Lehet és kell is szelektálni a kezdők közt, azonban mindenféle mesterséges akadályok nélkül. Aki jó, az jó! Aztán meg a legjobbak is otthon, saját lovon a legjobbak. Nincs különbség, legfeljebb az egyikről tudja a világ, a másikról nem, mert nincs pénze megfizetni…
Az üzlet manapság mindenben felüti a fejét, sokszor olyan pontokon, amelyek ártatlannak látszanak. Mire azonban észbe kapunk, ott vágtat hajnalonta egy terminátor fémbőrös embere a TV Viagra reklámban, és mini íjába kapaszkodva imitálja a lövést. Erre semmi szükség, mert bár igenis meg kell találni a népszerűsítés lehetőségeit, de pont’ így?! A lovasíjászat nem üzlet, tűzik zászlóra néhányan. De ha sport lesz – márpedig a világgal csak így fogadtathatjuk el – akkor menedzselési igény jelszóval azonnal beszivárog a - pénz. Ha pedig ott van, akkor hasznot is akar majd belőle, fialni akar… és nem egyszemélyeset, mint manapság.

Más irányban (is) kell építkezni, mégpedig olyan hiteles tudású emberek összegyűjtésével, akik egy része lehet, hogy soha nem ül lóra, de attól még tudásukra nagyon is szükség van a lovasíjászat szellemi hátországában. Mindentől nem érzékenyülhetünk el, mert nem biztos, hogy jót tesz, ha valaki puszta lelkesedésből sámánként révül félnapokig hamis hangon nyikorogva a nagymama lepedőjéből felhúzott jurtában, egy rangos versenyen. Ahogyan a lovasíjász harcművészetben egyre inkább tanúja lehetünk a hiteles teljesítményeknek, úgy válnak majd egyre zavaróbbá a kéretlen és ellenőrizhetetlen kísérő jelenségek.
Az építkezést leginkább korunk demokratikus beidegződései veszélyeztetik, a mindent lehet, a nekem jogom van hozzá – beállítódás. Na igen…, csakhogy az újkori demokrácia olyan érdekek szolgálatába állt, amelyhez nekünk semmi közünk, és amíg kultúránk virágzott, nem is volt soha.

A lovasíjászat kísérleti régészet, sport, hagyományőrzés, harcművészet, és még ennél is több! Szolgálat, mégpedig olyan értékeken alapuló, mely népünket a világ legnagyobb civilizációival tette versenyképessé évezredek során! Örökségünk, melynek képviselete mérhetetlen felelőséget ró az íjfeszítők népére. Emberi tartást kíván minden téren: az őstörténettől a politikáig, a művészetektől a bedobott szárú vágta tiszta cselekvéséig.
Becsüljük meg: "múltunkból utódainknak!"

turul_tatab__nya.jpg

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000