Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Növényi mérgek, Orvoslás, Őseink tudása
A lovaknak rengeteg fa, bokor és más lágyszárú növény hathat mérgezően, ezért a legelő és környékének ellenőrzése a lótulajdonos kötelessége. Külön kategória lehet a díszítő célú növények, telepített sövények gyakori mérgező mivolta. Mindazonáltal a jóltartott ló nagyon is jól válogat, de az éhes mindenbe belerág kínjában. Lovasiskolai lovat láttam már fekete ürmöt, bodzalevelet enni, amihez egy normális ló hozzá sem érne. A lovak öröklött tudása például a virágok, a gombák elkerülése. Ugyanakkor a csipkebogyót csak tüskéi mentik meg a szemezgetéstől.

A lovaknak rengeteg fa, bokor és más lágyszárú növény hathat mérgezően, ezért a legelő és környékének ellenőrzése a lótulajdonos kötelessége. Külön kategória lehet a díszítő célú növények, telepített sövények gyakori mérgező mivolta. Mindazonáltal a jóltartott ló nagyon is jól válogat, de az éhes mindenbe belerág kínjában. Lovasiskolai lovat láttam már fekete ürmöt, bodzalevelet enni, amihez egy "normális" ló hozzá sem érne. A lovak öröklött tudása például a virágok, a gombák elkerülése. Ugyanakkor a csipkebogyót csak tüskéi mentik meg a szemezgetéstől.

 

A tavaszi nedvkeringés hirtelen megindulása a lovakat furcsa szokásokra ragadtatja. Van időszak, amikor a kecskék jöhetnének tanulni tőlük fakéreg rágást. Ez kb 3 hétig tart, utána már a ló csak szükségből kérgezi a fákat.

 

A lovak ösztönösen elkerülik a mérgező növényeket, de bizonyos időszakokban nagyobb a veszély. Ha nincs elérhető legelő, az éhség és a friss zöld növényre való vágy nagy veszélyforrás, mert legyőzheti az ösztönös tudást. Kora tavasszal a lédús mérgező növények vonzóbbak lehetnek a ló számára, mint a ritkábban növő fű. De óvatosnak kell lennünk akkor is, ha szénával etetjük a lovat, mivel nem biztos hogy a vásárolt széna termőhelye megfelelően ellenőrzött. Ha saját legelőnk van, akkor ellenőrizzük a növényzetet a megfelelő ismeretek birtokában!

Egyéni tapasztalatom, hogy a jóltartott ló szinte 100%-os biztonsággal kerüli el a mérgező növényeket, ám lovasiskolai élményeim szerint a zöldre kiéhezett ló lovaglás közben (ha teheti), szinte mindenbe belerág - még az átkozottul keserű diólombba, és fehér ürömfűbe is.

Mérgező növények
1.1.1. Jakabnapi Aggófű, Senecio jacobaea , Groundsel
1.1.2. Közönséges Aggófű, Senecio vulgaris , Groundsel
1.1.3. Erdei Aggófű, Senecio sylvaticus , Groundsel
1.2. Saspáfrány, Pteridium aquilinum, Bracken
1.3.1. Őszi kikerics, Colchicum autumnale., Autumn crocus
1.3.2. Homoki kikerics, Colchicum arenarium., crocus
1.4. Gyűszűvirág, Digitalis, Digitalis
1.5. Bürök, Conium maculatum, Hemlock
1.6. Nadragulya, Atropa, Atropa
1.7. Sisakvirág, Aconitum, Aconite
1.8. Zsurló, Equisetum, Candock
1.9. Fekete földitök, Bryonia alba., Bryony
1.10. Len, Linaceae, Linaceae
1.11. Torma, Armoracia lapathifolia., Horse-radish
1.12.1 Hunyor, Polygonatum multiflorum (L.) , Hellebore
1.12.2 Hunyor, Polygonatum odoratum (L.) , Hellebore
1.13.1 Fehér Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Albus, Lupin
1.13.2 Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Luteus, Lupin
1.13.3 Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Polyphyllus, Lupin
1.13.3 Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Augustifolius, Lupin
1.14.1. Bükköny, Vicia., Wild pea
1.14.2. Konkoly, Agrostemma., Agrostemma
1.15. Koloncos bajmóca, Filipendula hexapetala, Dropwort
1.16. Bogáncs, Carduus, Thistle
1.17. Puszpáng, Buxus, Ground-box
1.18. Fagyal, Ligustrum, Privet
1.19. Babér, Lauraceae, Lauraceae
1.20. Rododendron, Rhododendron, Rhododendron
1.21. Seprőzanót , Cytisus scoparius , Broom
1.22. Olasz szerbtövis , Xanthium italicum,Xanit
Mérgező fák
2.1. Tiszafa, Taxaceae, Taxaceae
2.2. Bükk, Fagus silvatica, Beech
2.3. Tölgy, Quercus, Oak
2.4. Fehér vadgesztenye, Aesculus hippocastanum, Horse-chestnut
2.5. Közönséges dió, Juglans regia , Walnut
2.6. Vörösfenyő , Larix decidua , Alerce
2.7. Lucfenyő , Picea abies , Spruce
2.8. Erdeifenyő , Pinus silvestris , Pine
2.9. Rezgő nyár , Populus tremula , Quaking-ash

 

1. Mérgező növények a legelőn 1.1.1. Jakabnapi Aggófű, Senecio jacobaea, Groundsel A mérgező növények között a legnagyobb ellenség az aggófű. Ez az alkalmazkodó gyomnövény nem túl termékeny talajon tenyészik, amelyet tövig lelegelnek. gyorsan terjed olyan helyeken, ahol a lovakat belterjes körülmények között tartják., ahol a feláziott, sáros, lovak által állandóan taposott talaj ideális ágyást  jelent számukra. Az aggófű súlyos májkárosodást okoz, és mérgező hatása halmozódó, vagyis , ha a ló hosszú ideig kis mennyiséget fogyaszt belőle, az éppoly káros hatású lehet, mint ha egyszerre nagy mennyiséget eszik meg belőle. A fiatal állatok a legérzékenyebbek, és a növény okozta mérgezésnek egyenlőre nem ismerik a gyógymódját. zért alapvető fontosságú, hogy elpusztitsák a lovak legelőíről

Groundsel 

1.1.2. Közönséges Aggófű, Senecio vulgaris, Groundsel

Groundsel 

1.1.3. Erdei Aggófű, Senecio sylvaticus, Groundsel

Groundsel Senecio aquaticus, vízi aggófű Senecio eurocifolius, keskenylevelű aggófű

1.2. Saspáfrány, Pteridium aquilinum, Bracken Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe, amikor ez megtörténik már nem lehet a lovon segíteni. A saspáfrány gyökértörzse állítólag ötször olyan mérgező mint a levele. A saspáfrány olyan enzimet tartalmaz, amely b1 vitamin elégtelenséghez vezet és ideg és izomrendszeri tüneteket okoz.

Bracken

1.3.1. Őszi kikerics, Colchicum autumnale., Autumn crocus

Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe.

Autumn crocus 

1.3.2. Homoki Kikerics, Colchicum arenarium, crocus

Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe.


Colchicum arenarium 

1.4. Gyűszűvirág, Digitalis, Digitalis

Az aggófűhöz hasonlóan a gyűszűvirág is jobban izlik a lónak szárítva a szénában, mint frissen. Kb. 30 gramm már végzetes lehet. A gyűszűvirág mérgezés tünetei között szerepel a rángógörcs és a légzés nehézség, s a halál rövid időn belül bekövetkezik.

Digitalis

1.5. Bürök, Conium maculatum, Hemlock

A bürök hasonló módon pusztító növény, bár abból nem néhány dekát, hanem nagyobb menyiséget, 1-2 kg-t kell elfogyasztani ahhoz, hogy halált okozzon.

Hemlock 

1.6. Nadragulya, Atropa, Atropa

A nadragulyák minden tagja mérgező.

Atropa 

1.7. Sisakvirág, Aconitum, Aconite

 

Aconite Aconitum anthora, méregölő sisakvirág Aconitum variegatum subsp gracile, tarka sisakvirág Aconitum vulparia , farkasölő sisakvirág Aconitum napellus

1.8. Zsurló, Equisetum, Candock

 

Equisetum Equisetum arvense, mezei zsurló Equisetum hiemale, téli zsurló Equisetum palustre , mocsári zsurló Equisetum ramosissimum , hosszú zsurló Equisetum telmateia, óriás zsurló Equisetum pratense

1.9. Fekete földitök, Bryonia alba., Bryony

 

Bryony Bryonia dioica, piros földitök

1.10. Len, Linaceae, Linaceae

 

Linaceae Linum usitatissimum ,házi len Linum catharticum, békalencse

1.11. Torma, Armoracia lapathifolia., Horse-radish

 

Horse-radish Armoracia rustica , közönséges torma

1.12.1 Salamon pecsét, Polygonatum multiflorum (L.) , Hellebore

 

Salamon pecsét

1.12.2 Hunyor, Polygonatum odoratum (L.) , Hellebore

 

Polygonatum odoratum, Helleborus niger (Ranunculaceae )

1.13.1. Fehér Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Albus, Lupin

 

Lupin

1.13.2. Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus luteus, Lupin

 

Lupin

1.13.3. Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus polyphyllus, Lupin

 

Lupin

1.13.4. Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Angustifolius, Lupin

 

Lupin

1.14.1. Bükköny, Vicia., Wild pea

 

Wild pea

1.14.2. Konkoly, Agrostemma., Agrostemma

 

Agrostemma

1.15. Koloncos bajmóca, Filipendula hexapetala, Dropwort

 

Dropwort Filipendula hexapetala, koloncos legyezőfű Filipendula ulmaria , réti legyezőfű Filipendula vulgaris, koloncos legyezőfű

1.16. Bogáncs, Carduus, Thistle

 

Thistle

1.17. Puszpáng, Buxus, Ground-box

 

Buxus Buxus sempervirens , örökzöld puszpáng

1.18. Fagyal, Ligustrum, Privet

 

Privet Ligustrum vulgare, közönséges fagyal 

1.19. Babér, Lauraceae, Lauraceae

 

Lauraceae

1.20. Rododendron, Rhododendron, Rhododendron

 

Rhododendron 

1.21. Seprőzanót , Cytisus scoparius , Broom

 

Cytisus scoparius Cytisus hirsutus, borzas zanót Cytisus laburnum, seprőzanót Cytisus nigricans, fürtös zanót

1.22. Olasz szerbtövis , Xanthium italicum,Xanit

 

Hazánkban az 1920-as években a Tisza mentén találták meg, a folyó menti árterek, ruderális területek tipikus gyomfaja volt - ma már jelentős szántóföldi gyom. Csírázó magvai és hajtásai pontosan még nem ismert alkaloidot és xantosztrumarin glikozidot tartatmaznak. A megbetegedés gyors lefolyású, főbb tünetei: bágyadtság, kólika, hányás azoknál az állatoknál, amelyek képesek hányni. Mint tudjuk, a lovaknál  anatómiailag lehetetlen a hányás. Izomgyengeség, imbolygó, botladozó járás, vérkeringési zavarok, görcsök, máj-, vese-, szív- és vázizomzatelfajulás. Elsősorban a sertések betegedhetnek meg, de szarvasmarhák, juhok, baromfiak is megmérgeződhetnek a takarmányba kerülő szerbtövistől.

(A növényfényképek forrása: pointernet.hu)

Mérgező növényekről a szarvasmarhatartó leírásában:

Növényi mérgezések

Növényi mérgezést okozhatnak a mérgező anyagot tartalmazó takarmánynövények, vagy a mérgező mennyiségben elfogyasztott gyomnövények.

Szűkebb értelemben, a klasszikus definíció szerint, mérgező az a növény, amely igen kis mennyiségben elfogyasztva is zavart, rendellenességet, termelés csökkenést, vagy kóros elváltozásokat idéz elő az egészséges állat szervezetében.

A növényi mérgezések azoknak a kóros tüneteknek az összessége, amelyet a mérgező hatóanyag tartalmú növényi részek elfogyasztása eredményez.

A hatóanyagok felhalmozódása nagymértékben függ a különböző környezeti tényezőktől (termőhely, talaj, tengerszint feletti magasság, klíma, mikroklíma, évszak, napszak, megvilágítás, páratartalom) és mindenekelőtt a növény fejlődési állapotától.

A növényi mérgezés gyakorisága és veszélye általában annál nagyobb, minél kedvezőtlenebbek a természetföldrajzi adottságok, minél alacsonyabb színvonalú a legelőgazdálkodás, elsősorban a legelőhasznosítás és -ápolás, továbbá minél nagyobb a legelők terhelése állatokkal.

A növényi mérgezések létrejöhetnek a legelőn vagy a felhajtó utakon, esetleg a delelő - és itatóhelyek környékén stb. megtalálható és mérgező mennyiségben elfogyasztott mérgező növényektől.


A mérgező növények csoportosítása biológiai hatásuk és az adag összefüggésében

  • 1.      a tulajdonképpeni mérgező növények azok, amelyek egyáltalán nem használhatók a gyógyászatban. Ezeknek egyértelműen csak károsító hatásuk van, már igen kis adagban is súlyos mérgezést váltanak ki. Ilyen, pl. a foltos bürök. Számuk világviszonylatban kb. 1000.
  • 2.      erős hatású növények azok, melyek kis mennyiségben kedvező, gyógyszeres hatást fejtenek ki, de az adag túllépése vagy a szükségesnél hosszabb ideig tartó kezelés, mérgezéshez vezet. Pl.: mák, piros gyűszűvirág, nadragulya. Ide tartozik a gyógynövények többsége!
  • 3.      enyhe hatású növények azok, melyeknél a kedvezőtlen tünetek ritkán jelentkeznek, nem veszélyesek és elkerülhetők vagy kizárhatók. Különben terápiás hatásuk jó, ilyen, pl. a kamillatea, mely nagy adagban hánytató is lehet.
  • 4.      teljesen veszélytelen, biztonságosan alkalmazható gyógynövények, melyek hosszan tartó használat során is ártalmatlanok. Pl. a csipkebogyó.


A gyógyító, az ártalmatlan és a mérgező adag között éles határvonalat húzni csak a hatásmechanizmus és az azt befolyásoló tényezők alapos ismerete alapján lehet.

A mérgezés módja

Fizikai sérülések

Szinte valamennyi növénycsoportban találhatók tüskés, töviskés fajok. Az apró tüskék beletörnek a bőrbe, sebeket, gyulladásokat okoznak, a nagyobb tövisek, tüskék, pedig igen mély, fájdalmas sérüléseket, gennyesedő sebeket idézhetnek elő. A közvetlen fizikai sérülésen túl fennáll a veszélye, hogy a sebek fertőzési forrásokká válnak. A gyulladások erősségét a bőrbe jutó egyéb növényi hatóanyagok is fokozhatják.

Bőrgyulladások

Bizonyos növényekkel való érintkezés bőrgyulladást okozhat. Ezek hólyagok, bőrpirosodás, nehezen gyógyuló sebek formájában jelentkeznek, sokszor nehezen gyógyulnak. Pl. krizantém, jácint, vöröshagyma, tulipán.

Bőrártalmakat elsősorban az illóolaj tartalmú növények okoznak, de más hatóanyagok, pl. tejnedvek, toxinok is előidézhetik.


A napfény jelenlétével függ össze a bőrgyulladások egy specifikus esete, az ún. fotodermatitis. Először az állatok takarmányozásánál figyelték meg, hogy ha azok szénával együtt bizonyos növényeket fogyasztottak, pl. orbáncfüvet, vagy pohánkát, és azután erős napfény érte őket, akkor a festék nélküli bőrfelületeken gyulladások, fekélyek léptek fel (megpirosodott, felhólyagzott és viszketett). A napsugárzás, illetve annak ultraibolya tartománya, valamint a bőrvédő festékanyagok hiánya együttesen idézik elő e betegséget. Több napot kell hűsítő árnyékban eltölteni, hogy eltűnjön.
Allergiás ártalmak

Az allergia tulajdonképp egyesek szokatlan érzékenysége a másokra gyakorlatilag ártalmatlan anyagokra. A tünetek lehetnek köhögés, tüsszögés, gyulladás, orr- és szemváladék erős folyása, rosszullét stb. Bőrpirosodás vagy kiütés is előfordulhat.


A mérgező növények hatóanyagai

A növények mérgező hatásait a sejtjeikben, szöveteikben levő különböző vegyi anyagok fejtik ki.

   1. Glikozidok:      ciánhidrogén glikozidok (szudáni fű, vízi harmatkása)

HCN (ciánhidrogén): gátolja a citokróm oxidáz működését, ezzel szövetlégzési zavart idézhet elő.

Mustárolaj glikozidok (káposzta-félék, repce)

Gátolják a pajzsmirigyben a jód beépülését.

   2. Alkaloidok:      koniin (foltos bürök)

szolanin (burgonya-félék)

Heveny vérzéses bélgyulladást, nehézlégzést okoz.

Lupinalkaloidok (csillagfürt)

Kolhicin (őszi kikerics)

Általános sejtméreg

Legtöbbjük erős méreg, főleg az idegrendszerre hatnak.

A növényekben egy vagy több alkaloid keletkezik. A hatásában dominálót fő-, a többit mellék alkaloidnak nevezzük.

  •    3. Szaponinok:     Általában csípős, keserű ízűek. A nyálkahártyát izgatják, a váladéktermelést fokozzák. Nagyobb mennyiségben hányást idéznek elő. A vérpályába jutva a vörösvérsejteket feloldják, és így gyors elhullást okozhatnak. Főként a halakra mérgezőek.
  • Pl. zsúrló, lucerna, konkoly, mocsári gólyahír, egynyári szélfű.
  •    4. Illóolajok (terpének és kámforok): jellegzetes szagú és ízű, elillanó folyékony anyagok. Kiválasztásuk a vizelettel és a légutakon át történik. A bőrön bővérűséget, gyulladást, vizenyős beszűrődést és elhalást okozhatnak.
  • Pl. komló, kankalin, közönséges cickafark, vetési boglárka.
  •    5. Cserzőanyagok, csersavak: tannin, katechinek, leukoantociánok. Kis mennyiségben összehúzó és vérzéscsillapító hatásúak, nagyobb adagban gyomorgyulladást, bélhurutot és bélsárpangást idézhetnek elő.
  • Pl. lóbab, repce, cirok, cserszömörce.
  •    6. Lektin: nyersen etetve elhullással járó toxikózist idéz elő.
  • Pl. szójabab, bab.


A növényi mérgezések súlyosságát befolyásoló tényezők

    * Állat faja: a mérgező (toxikus) és a halálos (letális) adag faji sajátosság.

Pl. nadragulya              2 db toktermés felnőtt emberre mérgező

                                    Nyúlra, kutyára, baromfira alig hat.

    * A méregtűrő képesség függ az állatok idegrendszerének fejlettségétől is (pl. a ló és a kutya tízszer, a galamb százszor, a béka ezerszer nagyobb adag morfint tűr el testsúly kg-onként, mint az ember).

    * Állat fajtája: vadon élő állatok és háziállatok közül a kevésbé kitenyésztett fajták méregtűrő képessége nagyobb.
    * Állat kora: a fiatalabb állatok sokkal érzékenyebbek.
    * Állat neme: A hím, vagy ivartalanított (hízó) állatok általában kevésbé érzékenyek. A vemhes állatok sokkal érzékenyebbek és gyakori az ún. következményes vetélés.
    * Gyomor, bélcsatorna teltsége: Az éhező állat elfogyaszt olyan mérgező növényt is, amit egyébként kerül. A méreg felszívódása gyorsabb az üres emésztőcsatornából és súlyosabb tüneteket vált ki.
    * Egészségi állapot: méregtűrő képesség határa csökken a máj, vese, szív és az emésztőszervek betegségekor. A nyálkahártya sérülése elősegíti a mérgező anyagok felszívódását.
    * Megerőltető munka, kimerültség: növeli az állatok érzékenységét.
    * Laktáció: a méreg jelentős része a tejjel ürülhet (pl. mák, pipacs). A toxicitás tehát kisebb, mint hím állatokban, de a tejjel kiválasztott méreganyagok megbetegíthetik a szopós állatokat, jelentkezhetnek a mérgezés tünetei (borjak indokolatlan hasmenése).
    * Elfogyasztott mennyiség: az adag döntő tényező a mérgezés kialakulásában.
    * Elfogyasztott növényi rész: virág, mag, levél, bogyó.
    * A mérgező hatóanyag-tartalom egyes szervekre vagy részekre korlátozódhat, máskor a növény minden része mérgező.
    * Felhasználás formája: egyes mérgező növények szárítás után is megtartják mérgező tulajdonságukat (alkaloid), mások mérgező hatása szárítás után csökken vagy teljesen megszűnik (glikozid).

A szárítás technológiája is befolyásoló: a takarmányok gyors szárításakor a mérgező növények gyakran megtartják toxicitásukat. A hagyományos módon – napon szárított – szénákban a mérgező növények egy része elveszíti mérgező hatását.

A takarmányok mérgező növényei toxicitásukat silózáskor általában megtartják és az egész szilázs-tömeget a kioldódott méreganyag mérgezővé teheti.

A növényi mérgezések csoportosítása a kiváltott tünetek alapján

Fő méreganyag által kiváltott élettani hatás és a megtámadott szervrendszer részéről jelentkező tünetek alapján csoportosítva.

1.      Központi idegrendszer

Izgató, nyugtató, bénító hatás.

(nadragulya, csattanó maszlag, beléndek, csomorika, pipacs, mák, bürök)

2.      Emésztőrendszer

Hányás, hasmenés, gyomor és bélgyulladás.

(farkaskutyatej, konkoly, ricinus, csucsor-félék)
3.      Máj

Májelfajulás, májgyulladás, sárgaság.

(aggófű, csillagfürt fajok)

   4. Vizeletkiválasztó szervek

Veseelfajulás, gyakori, erőltetett, esetleg véres vizeletürítés.

(közönséges boróka, boglárka-félék, mocsári gólyahír)
5.      Vérkeringési szervek
Szabálytalan szívverés, görcsök. Vérerek, a vér alakos elemei, valamint ezek mennyisége károsodhat.

(gyöngyvirág, hérics-félék, hunyor-félék, csíkos kecskerágó, tulipán, somkóró-félék, gyűszűvirág-félék)
6.      Légzőszervek

Tüdőtágulat, tüdővizenyő. Szaporább vagy ritkább légzés, fulladozás.

(vízi harmatkása, szudáni fű, vadrepce, kecskeruta)

   7. A méh izomzata és egyéb simaizom elemek

Görcs, vetélés.

(anyarozs, kutyatej fajok)

   8. A bőr

Gyulladás, savós-gennyes hólyagok, ekcémák, pörkök, fényérzékenyítő hatás.

(pohánka, lucerna, lyukaslevelű orbáncfű, királydinnye, cickafark)

   9. Mechanikai károsodás

Nyálkahártya, bőr, bőr alatti kötőszövet sérülései.

(kunkorgó árvalányhaj, királydinnye, szerbtövis)

Legeltetés előtt feltétlenül ki kell irtani a következő mérgező növényeket

Beléndek (Hyosciamus niger)

Az egész növény kellemetlen, átható szagú. Minden része alkaloidokat (hioszciamin, atropin, szkopolamin), valamint cseranyagot tartalmaz. Legmérgezőbb részei a magvak, amelyek szárítás után is megtartják ezt a tulajdonságukat.
Mérgezés tünetei:

    * ló: merev, tág pupilla, izgatottság, görcsök, nehézlégzés, szapora szívverés.
    * szarvasmarha: felfúvódás, nyugtalanság, nehezített légzés, tetániás majd epileptoid görcsök, általános bénulás következtében elhullás.
    * sertés: pupillatágulat, hányás a betegség kezdetén (sertések könnyen hánynak, így a méreg jelentős része kiürül a szervezetből).
    * baromfi: gyors elhullás (abrakba keveredett, mákra emlékeztető magok elfogyasztásakor).
    * ember: száj-, és torokszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség, tág pupilla, bőr száraz és élénkvörös (főként a nyakon és az arcon), bódultság, szemkáprázás, részegséghez hasonló állapot, majd felületes légzés, súlyos esetben légzésbénulás következhet be.

Mákhoz keveredett magvak elfogyasztásával jön létre leggyakrabban a szkopolamin mérgezés. 2 mg szkopolamin már jellegzetes tüneteket okozhat.

Fájdalomcsillapító, bódító hatását az ókori görögök is ismerték, dohányként szívták vagy füstölésre használták.


Foltos bürök (Conium maculatum)
Az egész növény, de főként a termése szétdörzsölve jellegzetesen erős egérvizelet szagú.


Hatóanyaga: alkaloid (koniin). Legmérgezőbb része a termés, kevésbé mérgező a gyökere és a szára. Szárítás után csökken az alkaloid tartalom, de a mérgező hatás megmarad. Valamennyi állatfajra mérgező. Enyhébb fokú mérgezéskor 2-3 napi gyengeség, reszketés, utána az állatok gyógyulnak.

Friss növényi rész halálos adagja:         ló 2 kg, szarvasmarha 4 kg.

Mérgezés tünetei: A koniin gyorsan felszívódik (20-30 perc) és a felfelé haladó bénulás 1-2 óra alatt alakul ki, ami a lábakon kezdődik: a végtagok elnehezülnek, kihűlnek, zsibbadnak, majd a karok, az arc és a törzs izmai bénulnak.

A húgyhólyag záróizmának bénulása után állandó vizeletcsorgás alakul ki, ami erős egérvizelet szagú. Végül a légző izmok bénulása következtében áll be a halál. Jellemző, hogy az öntudat mindvégig megmarad.


Csattanó maszlag (Datura stramonium)
A növény minden része, főként a magja és a levele mérgező. Hatóanyagai: alkaloidok (hioszciamin, szkopolamin, atropin). Erősen mérgező hatásukat szárítás után is megtartják. A maszlag-mérgezésben elhullott állatok húsa, teje emberekre és valamennyi állatfajra mérgező lehet.


Mérgezés tünetei: izgatottság, szapora pulzus, a nyálkahártyák szárazak, pupillatágulat, fénykerülés, remegés, kólikás nyugtalankodás, törtető járás, majd tompultság, aluszékonyság, végül bénulás. Súlyos esetben 5-8 óra múlva elhullás. Nagy állatok mérgező adagja átlagosan 1-1,5 kg friss növényi rész.

Régóta használják csalási szándékkal vásárra vitt lovak idült légsejtes tüdőtágulatának (kehesség) leplezésére.

Tüdőasztma ellen a levél füstölő szerként alkalmazható. Az égéskor keletkező füst a légutakba jutva megelőzheti az asztmás rohamot, mivel csökkenti a hörgők görcsét és a nyálkaképződést.


Nadragulya (Atropa belladonna)
A növény minden része erősen mérgező. Hatóanyagai: alkaloidok (hioszciamin, szkopolamin, atropin, belladonin). Legtöbb alkaloidot a mag, legkevesebbet a gyökér tartalmaz.


A hioszciamin erősen mérgező, gyorsan felszívódik, majd beépül a szervezetbe, ezért a nadragulya-mérgezésben elhullott állatok húsa emberekre és más állatokra mérgező lehet.


Különböző fajok érzékenysége eltérő:

    * legérzékenyebb: szarvasmarha és ló (60-180 g szárított levél mérgező adag),
    * közepesen érzékeny a sertés,
    * legkevésbé érzékeny a kecske: 750 g-tól sem beteg.

Mérgezés tünetei: láz, bővérűség, száj nyálkahártya kiszárad, fénytelen, szapora légzés–, szívműködés, szem kissé kidülled, pupilla kitágul, a látás romlik. Izgatottság (veszettséghez hasonló izgalmi állapot), nehezített nyelés, felfúvódás, bélsárpangás. Súlyos esetben legyengülés és légzésbénulás következtében elhullás.


 

Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!
A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderáljuk. Ezért - a terheléstől függően - némi időbe telhet, amig hozzászólása megjelenik. Köszönjük türelmét!


Köszönjük 1%-os felajánlását és céltámogatásait!
Karahun Örökségvédelmi Alapítvány © 2005-2013
Számlaszám: 72100237-11053411 Külföldről: SWIFT kód: TAKB HU HB
IBAN: hu57721002371105341100000000



lovasiskolás - 2015.05.06. 10:22
A cikket nagy érdeklődéssel kezdtem olvasni, mivel úgy gondoltam, hogy igazi hiánypótló anyagot találtam. Sajnos miután már az írás legelején két ízben is elrettentő példaként hangzik el az éheztetett, kínjában önmagát mérgező lovasiskolai lovak képe, megálltam egy pillanatra. Vajon a cikk szerzője hol tanult lovagolni? Ha mi, akik lovasiskolát működtetünk, ilyen módon bánnánk a lovainkkal, vajon nem pusztultunk volna magunk is éhen? Ki akarna olyan lovon tanulni, amelyik kínjában a lovas alatt próbál eledelhez jutni? Nem lehet, hogy a szerző saját élménye a "lovasiskoláról" eléggé egyoldalú? Ma valahogy divatja van a lovasiskolák lealacsonyításának. Kialakult egy rendkívül káros és torz kép a lovakkal való bánásmódról: a lóval dolgozni: ördögtől való. Pedig megtanulni "lóul", anélkül, hogy a résztvevő patás állatkísérletek alanya legyen, csak lovasiskolában lehet. Aki tudja, továbbadja - nem kell kinek-kinek magának kikísérletezni a titkokat, ha vannak igényes lovasiskolák, ahol kitanulhatja. Márpedig vannak. Csak egyszer ki kell lépni a tanya kapuján, és körülnézni. Akkor lesz világossá, hogy a mi földünkön túl is van élet. Nem is akármilyen.